ellenem van az évszak változása:
hogy múltával meg kell tagadni. más a
megvilágítás, több lett a sötét,
mintha beárnyékolnánk valamit,
ami fényesség volt. /egy darabig?/
az öröklétből hiányzik a hit,
a képtelenbe nyíló messziség...
közel vagyunk magunkhoz, zárt a tér -
képletesen. amúgy kering a vér
a testen belül, rendben véget ér
nap nap után - az évszaknak elég...
kivel van az ég? ha jönnek a varjak,
ha elébük fekszenek a fűsarjak,
ki akarja, hogy ne akarjak?
hogy múltával meg kell tagadni. más a
megvilágítás, több lett a sötét,
mintha beárnyékolnánk valamit,
ami fényesség volt. /egy darabig?/
az öröklétből hiányzik a hit,
a képtelenbe nyíló messziség...
közel vagyunk magunkhoz, zárt a tér -
képletesen. amúgy kering a vér
a testen belül, rendben véget ér
nap nap után - az évszaknak elég...
kivel van az ég? ha jönnek a varjak,
ha elébük fekszenek a fűsarjak,
ki akarja, hogy ne akarjak?