Az a tizenkét nap, az a tucat este,
az a tizenkétszer búcsúzás,
egymásután tizenkét elmúlás.
Azok a Gulácsy-látta, furcsa árnyak,
szél-ingatta köpenyű üldözők,
s a falba beleépült jaj-ok, sirámok,
mik átborzongatják a levegőt.
S az a kapu, a sónehéz és barna,
a küszöb, amit százszor léptem át,
míg a kapuban mereven nézett,
az angyal, aki a kapuban állt.
S ki ott álltam az út-elágazáson,
akár egy lámpavas oly egyedül,
s a baljós felhő-népet nézegettem,
mik által-úsztak kívül és belül.
S a búcsúzó, hol felszínen jelent meg,
hol az Acheron mélyébe szállt,
így váltogatva életet, halált.
S kik nézték ezt a furcsa csolnakázást,
megcsapta őket a Hadeszi-i szél,
nézték, hogy bukkan fel a búvár,
mielőtt elnyeli a mély.
az a tizenkétszer búcsúzás,
egymásután tizenkét elmúlás.
Azok a Gulácsy-látta, furcsa árnyak,
szél-ingatta köpenyű üldözők,
s a falba beleépült jaj-ok, sirámok,
mik átborzongatják a levegőt.
S az a kapu, a sónehéz és barna,
a küszöb, amit százszor léptem át,
míg a kapuban mereven nézett,
az angyal, aki a kapuban állt.
S ki ott álltam az út-elágazáson,
akár egy lámpavas oly egyedül,
s a baljós felhő-népet nézegettem,
mik által-úsztak kívül és belül.
S a búcsúzó, hol felszínen jelent meg,
hol az Acheron mélyébe szállt,
így váltogatva életet, halált.
S kik nézték ezt a furcsa csolnakázást,
megcsapta őket a Hadeszi-i szél,
nézték, hogy bukkan fel a búvár,
mielőtt elnyeli a mély.