Hogyan írj egy tömegsírról?
És ekkor az a tanítvány, akivel Lao Szu tömegsírra akadt nem messze az akadémia egyik nyaralójától, a mesterhez lépett. A tanítvány szeme vörös volt a kialvatlanságtól, a szája sarkában idegszál rángatózott.
Mondd, Lao Szu, képes vagyok-e írni egy tömegsírról, ha ennek a sírnak egyetlen áldozatát sem ismerem, ha őket az életben nem láttam, ha a sorsukról semmit sem tudok?
Nem vagy képes, válaszolta Lao Szu.
A tanítvány bólintott, aztán kifújta az orrát. Szürke zsebkendőjét a rongyai közé rejtette. Tovább kérdezett.
S ha, mester, az összes áldozatot ismerném, ha az életük, ahogy ezt szokták mondani, nyitott könyv lenne előttem, ha mindannyian a rokonaim, az ismerőseim lennének?!
Akkor sem tudnál írni róluk, bólintott Lao Szu.
Akkor mit tegyek?!, vakarta a fejét a tanítvány.
Írj róluk, mondta Lao Szu.