Kétszer tízezer napja készülődöm,
nem hagytam pillanatot próbálatlanul:
mint aki folyton ugrani tanul.
Javamra vált a rossz,
ha repülhetek, ő bennem repül.
Hajtóerővé változott
belül.
Itt az idő, a hely,
átsüvítek kék gyűrűiken.
Messziről látom piciny önmagam.
Hogy visszatérek, már alig hiszem.