Kiürített város. Mondjuk, Athén
a szalamiszi csata előtt. Még a perzsák
nem vonultak be. Szinte egyszerűbb
lenne, ha már felgyújtották volna, és égne
reménytelenül és drámaian.
De csak a néma város. Itt-ott
törött cserépedények maradványai.
Esetleg egy gazdátlan kutya futkos.
De nem. Az sem. Elvégre tervszerűen
történt a kiürítés, mért ne vitték
volna magukkal a jószágot is.
Talán egy félig nyitva maradt ajtót
lóbál meg a huzat időnként.
Értelmetlen utcák, terek, falak.
Na és a szemét. Azt hordja a szél.
Ki tudja, visszatér-e valaki
azok közül, kik elmentek, s a roskadt
falakra húz-e új tetőt, ha már
bekövetkezett ama pusztulás?
De most csak falak, cserepek, szemét.
Meg a szél.