Kondor Béla Preludium


mindenkit eltoltam magamtól
ha el nem lökött maga
üres hűvös kohó
tajték és fagyott csendesség

széles hűvös kohó
falakon falak dudorodásukon
színes por pihen
ha utól nem éri léghuzat

szürke por kuporog
és vörös meg barna
testetlen fémből darabok

szétdermedt lávafolyócskán
odaillő fémből csónakok