Csak elfogadható?
Vagy vágyva vágyott?
Visszahozza való
formájával az elveszett világot?
Szalámiszeletelő,
ez volt, ami eljött,
holtra holt, elvevő
napok, hónapok, nem több,
mint ennyi, ez volt, mi volt:
az, hogy megvoltam,
eleget tettem, kigyújt-kiolt
hullámokon lovagoltam;
a lovasok, az angyalok,
színek, fakóság;
kivittem a sírok
rézsűjére egy-egy holt rózsát,
kevés lett volna? Tovább
akart folytatódni?
Nem értem mégse sorát,
legmaibb – és ósdi.
Le kell róni,
el kell vele fogyni,
múlik, vele kell múlni.