Kányádi Sándor IDŐMADÁRIJESZTŐ


Dráma három percben

(Ketten jőnek emelt fővel)
- Időmadárijesztő.
- Micsoda?
- Időmadárijesztő.
- Időmadárijesztő?
- Az.
- Találóskérdés?
- (nemet int)
- Mi akar lenni? Mit jelent?
- Időmadárijesztő.
- (bizonytalanul) Politikus?
- (nemet int)
(nevetnek)
- Hát akkor?
- Vers.
- Vers? Talán verscím.
- Vers. Maga a vers.
- Időmadárijesztő. Ez önnek vers, uram?
- Vers. Időmadárijesztő. Egysoros.
Pontosabban: egyszavas vers. Ilyen is van, uram.
- És még milyen is van?
- Néma.
- Néma?
- Az.
- Némavers?
- Némavers. De csak legbelül szokott megjelenni.
Olykor nagyon-nagy példányszámban.
Rendszerint az iméntihez hasonló egyszavasok
ellenverseként.
(hallgatnak)
- Köszönöm ezt a kis poétikai eszmefuttatást.
- Kérem.
- Vigasznak se rossz. Ezután majd, amikor
már-már vérembe rögösödnek a ki nem mondható
szavak, megpróbálom nagy költőnek érezni
magam. Köszönöm.
- Szóra sem érdemes, költőtárs.
(Lehajtott fejjel mindketten el)

Függöny

forrás: Új Írás, 1976. május (38. p.)