Győrffy Ákos 2004. június 9-i litera netnaplójából
Tegnap délután Krasznahorkai László felolvasásán az Írók boltjában. Szép, emelkedett részlet a könyvből. Ez a szöveg közel áll, ahogyan Krasznahorkai legutóbbi egy-két könyve is, közel áll a patakcsobogáshoz, nekem legalábbis a Morgó-patak jutott eszembe róla, a Morgó-patak Börzsönyligetnél. Van ott egy helyem, egy kis sódersziget a patakmederben, másnapos rejtekhelynek kiváló. Délelőtt tíz például, átkínlódok biciklin Kismarosra, reszket minden izmom, a fejemben kitartóan dolgozik a légkalapács, és akkor ott leülni, sírni egy kicsit, hogy milyen gyönyörű, mert tényleg az, máskor is, mindig, de másnaposan sírni lehet azon is, ha felnézek az égre. Tehát patakcsobogás van ebben a könyvben is, ezt még erősítette a felolvasás, ahogy Krasznahorkai olvas, jó hallgatni nagyon. Érzem, miközben hallgatom, hogy itt most tényleg történik valami, ezt nem éreztem az elmúlt néhány napban egyetlen felolvasáson sem, ezt a történést, azokon ugyanis tényleg nem történt semmi, itt viszont van egy körvonalazható üzenet, vagy inkább egyfajta híradás. Híradás valamiről, amiről normális esetben nem kéne külön hírt adni, nem kéne kétségbeesetten, újra meg újra figyelmeztetni minket evidens dolgokra. Mert Krasznahorkai, szemben az olyan véleményekkel, hogy elvont és túlontúl bonyolult témákkal ügyködik, egészen hétköznapi dolgokról beszél. A normalitásról való beszéd, ami olyan különösnek hathat. A normális az, ami valóságos, tiszta és emelkedett. A nemnormális meg az, ami körülöttünk, bennünk, mindenhol, folyamatosan VAN. Ez az egész itt mindenfelé, ez nagyon távol van a normálistól, ez pont az ellenkezője. Addig-addig ügyeskedett itt az emberiség az utóbbi párezer évben, míg tökéletesen kifordított mindent. Az árnyékot tiszteli fényként, a lentit látja fentinek etc. Az a hiábavalónak tűnő, magányos harc, amit a Krasznahorkai-félék vívnak ma és vívtak minden időkben, ez az egyetlen tisztességes magatartás, mondjon akárki akármit, az egyetlen emberhez méltó viselkedésmód. A többi simli, gerinctelenség, önérdek, szemét.
forrás: litera.hu