Goethe két irányzatot gyűlölt: a demokráciát és a hazug, túlzó nacionalizmust. E sugaras, forró nyári napon, mikor világszerte úgy villog a nacionalizmus, mint a kivont szablya, s a világ egyes részein úgy sistereg a demokrácia gyűlölete, mint ahogy spanyol Fülöp papjai gyűlölhették az eretneket, elgondolkozom, mit is csinálna Goethe? Valószínűleg ugyanazt; angol metszeteket rakosgatna, négy-öt sort írna a Faust második részének szövegéből, diskurálna Müller kancellárral vagy Eckermannal, gyanakodva és hidegen felelne fiatal költők lelkes leveleire, s szigorú levelet írna kiadójának a Hermann és Dorothea elszámolásai ügyében. Nem tehetne mást.
Ezért volt Goethe.
Ezért volt Goethe.