Légy bizalmatlan a hatalmon lévő ideológiák és a hercegek iránt!
Tartsd magad távol a hercegektől!
Vigyázz, hogy a beszédedet ne fertőzze meg az ideológia nyelve!
Hidd, hogy hatalmasabb vagy a tábornokoknál, de ne mérd magad egyikhez se!
Ne hidd, hogy gyengébb lennél a tábornokoknál, de ne mérd magad egyikhez se !
Ne higgy az utópiákban, hacsak nem a sajátjaid azok!
Légy büszke mind a hercegekkel, mind pedig a tömeggel szemben!
Maradjon tiszta lelkiismereted azon privilégiumok folytán, amelyek írói mesterségedből erednek!
A választásodból eredő fátumot ne keverd össze az osztályelnyomással!
Ne légy a rohanó történelem megszállottja, és ne higgy a "történelem vonata" metaforában!
Ne ugorj hát föl a "történelem vonatára", mert ez csak egy ostoba metafora!
Álljon szemed előtt a mondás: "Aki célba talál, az minden mást elvét"!
Ne írj riportokat arról az országról, ahol turistaként tartózkodtál: egyáltalán ne írj riportokat, mert te nem vagy újságíró!
Ne higgy a számoknak, a statisztikai adatoknak, a hivatalos közleményeknek: a valóság puszta szemmel nem látható!
Ne látogass gyárakat, termelőszövetkezeteket, munkahelyeket: a haladás puszta szemmel nem látható!
Ne foglalkozz közgazdasággal, szociológiával, pszichoanalízissel!
Ne légy a keleti filozófiák, a zen-buddhizmus stb. követője: okosabb dolgod van ennél!
Légy tudatában, hogy a fantázia a hazugság édestestvére, ezért veszélyes!
Ne társulj senkivel: az író magányban él!
Ne higgy azoknak, akik azt állítják, hogy ez a lehető világok legrosszabbika!
Ne higgy a látnokoknak, mert te vagy a látnok!
Ne légy látnok, mert a kétely a te fegyvered!
Nyugtasd meg a lelkiismereted, ha a hercegek nem érdekelnének, mert te vagy a herceg!
Nyugtasd meg a lelkiismereted, ha a bányászok nem érdekelnének, mert te vagy a bányász!
Tudd, hogy amit nem mondtál el az újságokban, nem vész örökre el: az a tőzeg!
Ne írj napi megrendelésre!
Ne esküdj a pillanatra, mert meg fogod bánni!
Ne esküdj az örökkévalóságra, mert meg fogod bánni!
Légy elégedetlen a sorsoddal, mert csak a hülyék elégedettek!
Ne légy elégedetlen a sorsoddal, mert te kiválasztott vagy!
Ne kérj erkölcsi felmentést azok számára, akik elárulták az erkölcsöt!
Tartózkodj a "rémisztő következetesség"-től!
Tartózkodj a hamis analógiáktól!
Higgy azoknak, akik drágán fizetnek következetlenségükért!
Ne higgy azoknak, akik drágán fizetnek következetlenségükért!
Ne képviseld az értékek relativizmusát, az értékeknek hierarchiájuk van!
Fogadd közömbösen a díjakat, amelyeket a hercegek osztogatnak, de ne tégy értük semmit!
Hidd, hogy a nyelv, amelyen írsz, a lehető legjobbik, hisz másod nincs!
Hidd, hogy az a nyelv, amelyen írsz, a lehető legrosszabbik, habár nem cserélnéd fel semmilyen másikra!
"Így mivel lágymeleg vagy, sem hideg, sem hév, kivetlek az én számból." (Jelenések könyve 3, 16)
Ne légy szervilis, a hercegek ajtónállójukká tesznek!
Ne lény öntelt, mert a hercegek ajtónállóira fogsz hasonlítani!
Ne hagyd magad meggyőzni arról, hogy írásaid társadalmilag haszontalanok lennének!
Ne gondold, hogy írói tevékenységed "társadalmilag hasznos" munka lenne!
Ne gondold, hogy a társadalom hasznos tagja vagy!
Ne hagyd magad meggyőzni arról, hogy te a társadalom parazitája lennél!
Hidd, hogy szonetted többet ér a politikusok és a hercegek beszédeinél!
Tudd meg, hogy a te szonetted nem ér semmit a politikusok és a hercegek retorikájával szemben!
Legyen mindenről saját véleményed!
Ne mondd el mindenről a saját véleményed!
Számodra a szavak nem sokat érnek!
A te szavaid a legértékesebbek!
Ne lépj fel a nemzeted nevében, mert ki vagy te, hogy magadon kívül bárkit is képviselhetnél!
Ne légy oppozícióban, hisz te nem állsz szemben senkivel, te alant vagy!
Ne állj a hatalom és a hercegek mellé, hiszen te ezek fölött állsz!
Harcolj a társadalmi igazságtalanságok ellen, de ne csinálj belőle programot!
Nehogy a társadalmi igazságtalanságok elleni harc letérítsen saját utadról!
Ismerd meg mások gondolatait, aztán pedig vesd el őket!
Ne teremts politikai programokat, ne teremts semmilyen programot: te a világ magmájából és káoszából teremtesz!
Óvakodj azoktól, akik végső megoldásokkal kecsegtetnek!
Ne légy kisebbségi író!
Amint valamely közösség ki akarna sajátítani, vizsgáld felül önmagad!
Ne írj az "átlagolvasó"-nak, minden olvasó átlagos!
Ne írj az elitnek, az elit nem létezik; te vagy az elit!
Ne gondolj a halálra, és ne feledd, hogy halandó vagy!
Ne higgy az író halhatatlanságában, ez csak afféle tanáros butaság!
Ne légy tragikusan komoly, mert ez komikus!
Ne légy komédiássá csak azért, mert a bojárok megszokták, hogy szórakoztassák őket!
Ne légy udvari bolond!
Ne gondold, hogy az író az "emberiség lelkiismerete": láttál te már elég mocskos alakot!
Ne hagyd meggyőzni magad arról, hogy senki és semmi vagy: láttad már, hogy a bojárok félnek a költőktől!
Ne menj egyetlen eszméért sem a halálba, és ne beszélj rá erre senkit!
Ne légy gyáva, és vesd meg a gyávákat!
Ne feledd, hogy a hősiesség nagy árat követel!
Ne írj ünnepségekre és jubileumokra!
Ne írj magasztalásokat, mert később megbánod!
Ne írj nekrológot nagy emberekről, mert később megbánod!
Ha nem mondhatod ki az igazságot, hallgass!
Őrizkedj a féligazságoktól!
Ha általános az ünnep, nincs értelme , hogy te is kivedd belőle a részed!
Ne tégy szívességeket a hercegeknek és a bojároknak!
Ne kérj szívességeket a hercegektől és a bojároktól!
Ne légy illedelmességből toleráns!
Ne harcolj körömszakadtáig az igazságért; "okos enged..."
Ne hagyd magad meggyőzni, hogy mindenkinek igaza van, s hogy az ízlésről nem érdemes vitatkozni!
"Ha mindkét beszélgető partner téved, az még nem jelenti azt, hogy mindkettőnek igaza van". (Popper)
"Megengedni azt, hogy a másiknak legyen igaza, nem véd meg bennünket egy másik veszélytől: hogy elhiggyük, hogy mindenkinek igaza van." (Ugyanő)
Ne vitatkozz a tudatlanokkal arról, amiről tőled hallanak először!
Ne legyen semmilyen küldetésed!
Óvakodj azoktól, akiknek valamilyen küldetésük van!
Ne higgy a "tudományos gondolkodás"-ban!
Ne higgy az intuícióban!
Őrizkedj a cinizmustól, így a sajátodtól is!
Kerüld az ideológiai közhelyeket és idézeteket!
Legyen bátorságod Aragonnak a GPU tiszteletére írt versét becstelenségnek nevezni!
Ne keress enyhítő körülményeket!
Ne hagyd magad meggyőzni arról, hogy Camus és Sartre vitájában mindkettőjüknek igaza volt!
Ne higgy az automatikus írásban és a "tudatos homályosság"-ban – te a világosságra törekszel!
Dobd félre a rád kényszerített irodalmi iskolákat!
A "szocialista realizmus" említésekor minden további beszélgetést rekessz be!
Az "elkötelezett irodalom" témája kapcsán hallgass, mint a csuka: az ügyet hagyd a professzorokra!
Azt, aki a koncentrációs táborokat a Santé-val hasonlítja össze, küldd ki levegőzni!
Aki azt állítja, hogy Kolima más volt, mint Auschwitz, küldd a fenébe!
Aki azt állítja, hogy Auschwitzban csak a tetveket irtották, és nem az embereket – lásd mint fentebb!
(1984)
Piszár Ágnes fordítása
forrás: pp. 127-132