mit mondjak, mi tartott soká?
Az én hibám, ha elmaradt
találkánk fia birtokán.
Belátom, kár volt titkolóznom,
vagy hinnem bár, túlnőhetek
a törpeségen és a lombon.
Nem várnak sűrű fellegek.
Nézze, már egészen kihűltem!
(Öleljen meg, s nem tűzhöz ér
keze, a vétlen, karcsú ékszer.)
Feladhatjuk-e mindenért?
Ön csendben tűrt. De hát tegye. –
Mit gondol, jobb lett a világ?
Ha ránk lát, csikkjét dobja el,
és üdvözlöm Cvetajevát.