Kondor Béla emlékére
Soha groteszkebb látomást
láttalak cilinderben és lakkcipőben
óriás macska hátán lovagolva
a kantárt feszesre húzva
lassan és ünnepélyesen
vonultál át a Felszabadulás téren
Fogaid között a konyhakés
szikrázott a téli napsütésben
a Petőfi Sándor utca kiürült
csak a függönyök mögül lesték
hogy hová igyekszel te szerencsétlen
A kísérő társak el-elmaradoztak
mellékutca nyelte el osonó alakjukat
csak a macskabűz úszott utánad
és a Martinelli térre már gyalog
elhagyatva és egyedül érkeztél meg