Parancs János PLUTARKHOSZ OLVASÁSA KÖZBEN



a görögök már
csaknem mindent tudtak a világról
amit tudni érdemes
mi elveszünk a részletekben
erőink szétforgácsolódnak
a haszonelvű mesterkedésben
rövid távon
kamaszkortól a nyugdíjig
botorkálunk az önös érdek
sivár és szűk csapásán
alig akad köztünk 
egy-egy szabad szellem
aki távolabbra lát
érzékeli az idő és a tér
roppant labirintusát
a csavarodó örvénylő spirált
a holtak olthatatlan lehét
nem lankadó sóvár ölelését
ami a létnek értelmet adhat
s ami nélkül a jövő
mint vérgőzös mészárszék
nemcsak a szomszédban
a távoli Indiákban arat
szétroncsolja velőnket is
s a szépreményű utódokat
válogatás nélkül mind
méltatlanul kardélre hányja
közülünk alig akad valaki
aki zokszó nélkül elfogadja
alázattal s büszke hittel
alakítja arasznyi létét
ahogy s amíg lehet
mert tudja jól
Hádész kapuján túl
várja a holtak birodalma
a lélek halhatatlansága