Virrongtok, valamint az ebek; megemésztitek eggymást
|
| | Mint az halak: közelít már az halálos ütés.
|
Több tagok eggy testet tesztek, s e testet azonban
|
| | Minden tag sebbel terheli, fojtja s öli.
|
Ennek szúrja szemét más bóldogsága; s hogy ásson
|
| | Nékie vermet, azon tördeli, rontja fejét.
|
Ez mást rág, hízelkedik az; nagy róka, pribék ez:
|
| | Öszvezavarták a kűl szelek annak agyát.
|
Felkever ez mindent; nem gondol semmivel; oh, azt
|
| | Ítélnéd, hogy nincs Istene, lelke s esze.
|
S amit gondolok, hogy magyarán megmondjam: üress ott
|
| | A fel-vár, azhol illy zűrzavar elme lakik.
|
Mert maga mellyed meg, mikoron más tollait húzza:
|
| | Amikor atyjafiát veszti, kiveszti magát.
|
Mondatik, hogy tüzesen felkeltenek a gyomor ellen
|
| | A testnek dolgos tagjai néha-napon.
|
Mint heverőt, koplaltatták. – Elvégre mi történt?
|
| | Ellankadt az egész test vele s majd kiveszett. –
|
Eggyesség kis erőt szaparít, jószágot öregbít:
|
| | Visszavonás fő-fő kincset, hatalmat eloszt.
|
Sok vesszőköt is eggyenként eltörni csekélység,
|
| | Mellyekkel soha nem bírsz, ha nyalábba kötöd.
|
Rómát, melly külső hadban győztes vala mindég,
|
| | A belső szakadás végtire földhöz üté.
|
Kűl példákra mi szükségünk! kebelünkbe tekéntsünk,
|
| | És könyvezni fogunk bús esetinknek okán.
| |
forrás
Baróti Szabó Dávid verseinek szövegét részben Költeményes Munkái I-II. (Kassa, 1789),
részben a Deákos költők című gyűjteményes kiadás alapján közöljük
(kiad.: Császár Elemér. 1914).