Kikoptunk a múlt jelmezeiből:
a hódprémekből, hermelinpalástból,
az ilyen-olyan zsinórokból,
sújtásokból, egyenruhákból,
micisapkákból, zubbonyokból.
Ez a kabát már nem jelkép, csak van.
Nem értjük a jövő színházát,
bár itt-ott már próbálják
látványosabb tömegjeleneteit.
De ez még nem az. Majd ha színre lép
a Világfalu Nyájas Démona
s a hősök arcát fehérre festi a félelem
és behallik az érclovasok dobogása . . .
forrás: Gömöri György Búcsú a romantikától, Magvető kiadó, Bp., 1990. (54. o.)