Mezei András VÁLASZ

 

Hajnal Anna szél. Hajnal Anna fű. 

Zelk a rigófütty. Illyés a szemrés. 

Nagy Laci villám-patás és mintha Örkény 

mondaná: önkény!  Füst Milán vonszol egy nárciszt. 

Tarkójával takarja el a sárga-csillagot 

Radnóti. Visszhangzik: én Kassák Lajos 

vagyok! És  mintha fölvésődne csillag-

sereglettel Karinthy Frigyes koponyája. 

Babits ül örök kertben, Kosztolányinál 

ég a lámpa. Télben, hol gyönge nap süt 

Tóth Árpád szelíden...Ady nincs. Üveg bor 

van  az asztalon zsidó házban. Léda sincs, 

csak az elme világít négyszögletesen, 

Juhász Gyula lép a homályban, Kiss József 

előtt rajztábla, ír. Pilinszky végre ott, 

Pilinszky a való világban, József Attila 

középütt, családban van, a családban, 

az Énekek Énekében áll Csokonai Vitéz Mihály, 

Petőfi dárdás mellel, amott Balassi zihál, 

s ahogy a vendégoldallal Arany az utat mutatja 

vélnéd, hogy egybeárad Csele és Kishon patakja, 

hétezer év siralma, hét magyar évszázad - 

Erős vár a mi nyelvünk Istenem, ez a házad.  

 

Kassai Lajos - 1 mondat

 

Az élet terhei mindig könnyebbek, 

mint amit a könnyítésükkel a vállunkra veszünk.

 

 

Krusovszky Dénes AZ ÚT VÉGE

 

                             Szüts Miklósnak

Lehet, hogy csak részleteiben 

mond valamit nekem 

ez a hajnali táj, 

akár a dadogás, 

egy-egy betűjét értem, 

de nem áll össze jelentéssé 

a kopár mező. 

Hol van már, 

amikor a kenyérbolt 

előtt sorban állók 

éhes didergését 

még mint egy kottát, 

végig tudtam volna énekelni? 

Most rád nézek, és nem vagy ott. 

Aki ezt a képet meglátta, 

azt hitte , egy pillanat 

lesz csak, amíg félreáll, 

hogy a lehúzott kocsiablakon keresztül 

rögzítse a hajnalt. 

De annak a borongásnak 

azóta nem bír vége szakadni, 

és éppen ezért folytatása sem lehet. 

 

Volt idő, amikor az emberek 

folyton olyan szavakat használtak, 

hogy  eszcájg meg papundekli, 

hirig meg écesz,

mégis megértették egymást, 

kicsivel később viszont 

már a  szótárak sem segítettek.

Mindez vagy a történelem műve, 

vagy a miénk. 

Mégsem olyan egyszerű 

meggyőzni magamat, 

hogy a szélvédőn végigfutó 

cseppeknek semmi köze sincs 

az emberi könnyhöz, 

hiszen gördülésük annyira hasonlít, 

talán még az ízük is, 

ha megkóstolnám egyszer. 

A gyenge sóoldat kellemes bizsergése 

a nyelvem hegyén, 

és az összes gyanús tanulság, 

ami ebből az egészből levonható. 

Mi így tartozunk össze, 

ezzel a nehézkedéssel, 

ezzel a kínos figyelemmel mindig, 

ahogy egymást kérdezgetjük, 

ugye velünk tartasz, 

ugye még te sem gondoltad meg magad, 

és mivel már magunkban sem hiszünk, 

nem bízhatunk meg senki másban. 

A tökéletes csönd azonban, 

ezt olvastam valahol, 

az ember számára elviselhetetlen, 

így hát muszáj időnként 

valamit mondanunk. 

De lehet, hogy félreértem ezt is, 

mint amikor az autópálya mellett 

megláttam azt a felemelt tenyérként 

magasodó sötét táblát, 

és azt hittem, azért áll ott, 

hogy jelezze, véget ért az út, 

csakhogy a látóhatár enyészpontján túl 

minden ugyanúgy folytatódott tovább.

 Élet és Irodalom, 2015.  december 18. (32. p.)

 

 

------------------

 

Szüts Miklós weboldal
 

Lászlóffy AladárÖREGEDŐBEN

 
 

A csontjaimban most valami fáj:
egy régi tél, egy gyermekkori nyár,
egy jövőbeli összeütközés,
melyhez megőrzött rugalmam kevés?
Valami sajog, s különös nekem,
hogy nemcsak lelkem bántja életem,
a szívem, mely mint szomorú rokon,
máskor is szótlan ül a romokon,
s mikor csupáncsak őt éri a kés
a többi szervnek még nem szenvedés,
A gyermeteg gyáva többi, jaj,
patáliát csap, hogyha csöppnyi baj,
ha villanásnyi is csupán a kín.
Bölcsek s bolondok lakják boltjaim.
Esős idő, zord esték vándora,
ha bekopogsz hozzám, vigyázz, hova !

 

Popper Péter Politikai-lélektani kiskáté kezdő politikusok és rendes emberek részére

1. A politikusnak minden pártban vannak ellenfelei. Ellenségei csak a saját pártjában.

2. A honi politika hagyományos útja: átalakulni fejlődés nélkül. A múltat nem befejezni, hanem abbahagyni.

3. A politikában soha nem a legtehetségesebb győz, hanem a könyörtelenebb.

 4. Zsarnok úgy születik, hogy a felszabadult rabszolga hatalomra kerül. Aki egyszer rabszolga volt, mindörökre az marad. Félni fog a szabad emberektől és elpusztítja őket.

5. A sikeres politikusnak csak két érzésre van szüksége: hogy unatkozzon a politikán kívüli életben és féktelenül vágyjon a hatalomra.

6. A politikus szemében lényeges dolog csak a politikában történhet.

7. A politikus viselkedésének egyetlen szabályozó elve, hogy az adott pillanatban mi hasznos és mi káros neki. Freud nyomán ez az ún. "politikai örömelv" amit soha nem vált fel semmiféle társadalmi "realitás elv".

8. Küldetés, nemzetsors, humanizmus, felelősség, erkölcs, nép, –  e sokat hangoztatott szavak a politikában azt a szerepet töltik be, mint a zománcozott rózsa a bilin.

9. A politikus barátsága olyan, mint a követváltás a diplomáciában. Kellemes atmoszférába bújtatott hírszerzés az esetleges jövendőbeli ellenfél gyengéiről.

10. Az erkölcs és a szociális érzékenység pusztító hatású, ha nem csak jelszó, hanem valóban beszabadul a politikába. Ekkor keletkeznek a dilettáns döntések.

11. Értékes ember csak akkor maradhat talpon a politikában, ha sürgősen kifejleszti azokat a kötelező bűnöket, amelyek nélkül a politikai közélet soha nem fogadná be.

12. A zseniális politikus nem mutatkozik és nem pofázik túl sokat a nyilvánosság előtt. A túl sok magamutogatás, a túl sok beszéd előbb-utóbb leleplezi. Mindenkin van leleplezni való és mindenki követ el hibákat. Az egyistenhit azért győzte le a bálványimádást, mert az Úr láthatatlan és megközelíthetetlen volt.

13. Döntéskor a politikus soha nem veszi figyelembe azt, ami térben vagy időben messze van.

14. Minél sikeresebb a kormányzás, a politikus annál inkább irtózik a kockázatok vállalásától. Minél inkább a csőd felé tántorog, annál hajlamosabb nagy, mégnagyobb, sőt irreális rizikókat vállalni, csakhogy hatalmát néhány történelmi másodperccel meghosszabbítsa.

15. Változás egy forradalom árán - ez a politikai középszerűség kommersz útja. Forradalmat csinálni változás nélkül, ez a politikai tehetség teljesítménye.

16. A politika évezredek óta egy jottányit sem változott, nem tud sem fejlődni, sem romlani. Macchiavelli, Nagy Frigyes és Gracián ma is aktuális. Ezért a jó politikus történelmi precedensek után igazodik. Semmi szüksége nincs a haladásra, s a haladásnak sem a politikusra.

17. A politizálásnak kétféle személyes haszna van: ismertté válni, alkotás nélkül és kiválasztottként élni, kiválasztottság nélkül.

18. Kétféle politikus nézhet sikeres pályafutás elé: a racionális szörnyeteg, mert őt nem lehet legyőzni. A tisztán érzelem- és indulatvezérelt mániás, mert ő soha nem veszi tudomásul, hogy legyőzték.

19. A politikus úgy van a nyilvánossággal, mint félénk ember a harapós kutyával. Utálja, de koncot dob neki, hogy ne bántsa.

20. A politikust üldöző legfélelmetesebb mumus a nevetségessé válás. És mert paranoiás, titokban egy kicsit mindig nevetségesnek érzi magát.

   A hazáért és mindnyájunk boldogságáért, a barbár ellenséggel küzdve anno 1917-ben vakbélgyulladásban hősi halált halt dr. Utrius Pál honvédbaka   ( Illés Béla: A pemétei csoda c. kötetében)  humanista rögeszméit felhasználva, közreadja Popper Péter.


forrás 

Paul Valéry - 1 mondat

 

A valóságot csak képtelenséggel lehet kifejezni. 

Weöres Sándor A JÖVENDŐ EMBERISÉGHEZ

 

Holttestem rég elpizslett a földben,

de betűim, úgy képzelem, élnek, 

bár lehet, hogy nyelvemet sem érted. 

Sejtheted, sok kérdeni-valóm van: 

többet tudsz-e "van"-ról s a "nincs"-ről, 

mint én, ősöd, a hajdani ember? 

De te néma vagy, míg én beszélek, 

s amikor szólsz, süket lettem én már, 

közös kár, hogy nincs találkozásunk. 

De nem értem kortársaimat se, 

enyéimet s önnön magamat se, 

tudom, hogy téged se értenélek. 

Így merítek hálót a jövőbe, 

halacskát se fogok ki belőle. 

Szőcs Géza KÉRDÉSEK A XXVI. SZÁZAD KÖLTŐIHEZ

 

Huszonhatodik századbeli hazám költői, akik ezt, amit mondok
csak mint nyelvemléket fogjátok olvasni, ha fogjátok
látszunk-e nektek, láttok-e tisztán? vagy ezt a kort is
füstfüggöny-cafatok takarják majd el, dörgésrétegek
akna lába fölrúgta homoktölcsér, ejtőernyősök
szakadt, égett rongyai, mint támolygó, nyomorék selyemsárkányok az égen
bombavetők földbe süppedő csigaházai, mint mérhetetlen csizmaszárak
és mindemögül ki-kihallszik, ki-kilátszik az ének –
néhányan, több szólamban, énekelünk.

És a tenger tragikus temetése, és a
nyolc méter magas, életbe vágó darvak, akik őrt állanak a parton
és a fennsík, ahol a roncs betört reflektoraiban
fehér rablódarazsak és esővíz

és lehet, hogy nyakigláb akasztófák sora a Sétatér mentén
vagy egyszerűen a lámpavasakon himbálóznak majd, körte gyanánt
a város vezetői, meg a fegyveres ellenállók; és lehet,
szögesdrótok a színház udvarán és barikádok a Malom utcában
mialatt körözvény-falragaszokat göngyölget a szél
és a vaspofontól szétloccsant Belvedere szálloda romjai –

mert szitakötő-fejét arcához nyomja, közelről
városunk szemébe bámul a pusztulás.

De nem pusztul el a város, akárhogy is!

 

Ezt a földet, ezt a megviselt országot
akárhány idegen talp tapossa is
akárhány idegen mancs tépázza is
dobálják akárhány halottal
ismét a kutakat tele
ha lehetetlen lesz is megint a források
fölé hajolnod, mert a vízből
nem a te arcod néz vissza rád – és az ekével felforgatott temetők
és a lovasszobrok melléig érő tűzvész –
                                            így is, úgy is

elkotródnak az országrontók
és akkor megint az országépítők
akkor megint ez a szívós emberfajta
ezek az emberek, akik itt a Szamos mellett is
olyan hosszú ideje
de milyen hosszú ideje

ezek!

 

 

 ----------

 

A vers, Szőcs Géza 1977-ben, a bukaresti KRITERION  könyvkiadónál megjelent második kötetének,  KILÁTÓTORONY ÉS KÖRNYÉKE utolsó verse.

 

A költő ezt a könyvét az ejtőernyősöknek és a hattyúknak ajánlotta.

Popper Péter "Miért siettél, ha elmaradtál?..."

Ha én ördög lennék, és kapnék egy megbízást egy még nagyobb ördögtől, hogy tegyem tönkre az Isten által teremtett világot, pontosan azt csinálnám, amit most az ember: siettetnék. Gyorsítanám a fejlődést, az élményeket, az információkat, a történéseket, az érzelmi hatásokat, és mint tehetséges Sátán, pörgetni kezdeném a világot. És addig pörgetném, amíg ennek a pörgésnek a sebessége meghaladja az emberi agy élmény-feldolgozási képességét, az emocionális teherbírását. Amíg minden tönkre nem megy.

Tandori DezsőWITTGENSTEIN ANGELUS SILESIUST OLVAS SZPÉRÓNAK

Amiről csak lehet, beszélni kell. Miért ne?
Ahogy mindennek épp a mi nem a mikéntje.
Végül úgy is marad, jelben-is-jeltelen:
csak önmagához ér a teljes rejtelem.

Kemény István NOVEMBER, PÁNIK

Reggelenként szélcsend, foltokban köd, 

talajmenti fagyok.

Most követem el az apró hibákat, 

amikből megítélnek. 

Délre biztos, hogy mindig kisüt a nap, 

és aki hajnalig hánykolódott, 

az is felébred. 

Két tündér ballag az erdőszélen, 

mert nem parkol autó 

a horizonton belül. Látszik 

a leheletük, pedig most nem is 

akart csodát tenni egyikük sem. 

Ezután nem jönnek soha többé, 

de nyugalmuk ma estig még 

meglátszik majd a tájon. 

Nagy baj lesz, ha addig nem 

tanulom meg ezt a nyugalmat én is, 

viszont ha sikerül, akkor 

a szép, örök télnél 

nem lehet rosszabb.

 

Can Togay RILKE HAZATÉR

 

Uram, nagy volt a nyár, 

és mind, mi évszakod, 

s most ajtajánál toporog, 

ki máskor őszi, rőt fasorban 

hosszú sétákban elbolyong. 

Uram, egy téli hónapot csak, 

hogy beérjen szívem legbelül, 

hogy mindig ébren, hosszan írva 

fogjak naponta napjaimba, egyedül. 

 

forrás: Can Togay FÉNYKUTYA  ÉS  VONAT

Parancs János JÓKÍVÁNSÁG

Légy, akire nem figyelnek!
Légy, aki az árnyékban oson!
Légy, akinek nem várják érkezését!
Légy, aki átjut a kapun!

Annyi hólyaggá fölfújt senkit,
öntelt akarnokot láttál már
erőtlenül a porba hullani,
akit évekig röptetett a szél.
Annyi páratlan tehetséget,
akit elbódított a könnyű siker.
Hitte, hatása mint a pezsgőé,
másnapra elszáll, feledhető.
Végül megkergült tőle teljesen.

Hosszútávú, halálig tartó verseny ez,
illetve nem is verseny: bajvívás az árnnyal.
Nem rókavadászat. Nem nyilvános árverés.
Aki leplezetlenül a külső nyerésre játszik,
kockáztatja tétjét. Veszít is többnyire.
Önkínzó vállalkozás ez, magányos expedíció.
Nem sebeket oszt, hanem sebeket kap közben
a merész utazó. És tanúk nélkül vonulva,
mert a döntő szakaszban nincsenek hiteles tanúk,
lerongyolódva, kábán, vaksin és betegen,
mielőtt leroskadna, még tesz néhány tétova lépést,
ám azt nem tudja már, hogy káprázatot lát-e,
vagy csakugyan az ígéret földjét, ahová eljutott.

Légy, akire nem figyelnek!
Légy, aki az árnyékban oson!
Légy, akinek nem várják érkezését!
Légy, aki átjut a kapun!

Turi Tímea BARÁTAINK

Azokkal a barátainkkal, akikkel nem hagytuk el egymást
– akiket nem felejtettünk el évekig visszahívni, hogy azután
minden lehetséges hívás egyre kínosabbnak tűnjön;
akikkel bizalmasok voltunk, csak hát egy idő után más érdekelt minket,
máskor szültünk, vagy úgy adódott, hogy egyikünk szült,
másikunk elvált, vagy sose akart családot, vagy akart, de nem lehetett:
akikkel más lett a közmegegyezés, a biztos alap,
amiről azért nem beszélünk, mert ugyanúgy gondoljuk;
akikkel azért nem járunk már össze, mert unjuk, amit mondanak,
és magunkat is unjuk, miközben hozzájuk beszélünk;
akik olyan helyre költöztek, ahová ritkán jár a busz,
vagy mi maradtunk vidéken, és ők felénk se néznek;
akikkel nem köt össze már a nosztalgia, mert ki tudja,
hányadán is állunk egymással; akiktől nem kérdezheted meg:
„hogy vagytok?”, mert ki tudja, együtt vannak-e még;
akiktől nem kérdezheted meg: „hogy megy a munka?”,
mert ki tudja, nem rúgták-e ki; akikkel fel se merül
a találkozás lehetősége, mert olyan országban élnek,
ahol a gyerekük anyanyelve nem a szüleiké –,
nos, azokkal a barátainkkal, akik végül megmaradtak,
ellenségek lettünk. Kihasználtuk őket, és kihasználtak
minket, idegesítőek voltunk, és ők megharagudtak;
a távolság lett köztünk az, amire vártunk:
a távolság lett köztünk a vágyott tisztelet.

 

 

a vers a JELENKOR folyóirat 2016. 11. számában jelent meg

Rainer Maria Rilke - 1 mondat

 

Rettenetes, hogy a valóságot nem lehet megismerni  a tényektől.

Kálnoky László ÖNMAGAMNAK

 

A fenségeset, a magasztosat

ma már ellensúlyozni illik

gúnnyal, öngúnnyal, a retorikát

farba rúgni, csokoládéval enni

a fokhagymás kolbászt, kirúzsozott

száj fölé kackiás bajuszt ragasztani.

S mi zajlik ezalatt belül?

Ólomkatonák harca papírtigrisek ellen.